A nátha fülszövődményeinek gyakoriságát a gyermekkor anatómiai és immunológiai sajátságai magyarázzák. Az orrüreg hátsó részében, az orrmandula közelében levő fülkürtnyílások kulcsszerepet játszanak a fülgyulladások kialakulásában.

Ez különösen csecsemőkorban van így, hiszen a hanyatt fekvő testhelyzet a váladék hátracsorgásának kedvez. A rosszul funkcionáló, tartósan elzáródott fülkürt (okai: pangó orrváladék, nyálkahártya-duzzanat, orrmandula-duzzanat) a középfülben egy lavinát indít el ⇒ Gyulladásos betegségek sorozata következhet, és ez egy életre meghatározza a hallás minőségét.

Mint tudjuk, a jó hallás a beszédtanulás feltétele. Ebből is látszik, hogy egy banálisnak induló náthának milyen hosszú távú következményei vannak akkor, ha időben nem kerül észlelésre a probléma.

A fülkürt rossz működése kapcsán a középfül levegő-utánpótlása zavart szenved:

Ha nem jut be a levegő, csökken a légnyomás, majd – mivel a külső nyomás nagyobb lesz – benyomhatja a dobhártyát. A középfül piciny üregeiben, a dobüregben, ahol a hallócsontocskák vannak, vákuum keletkezik, és ennek hatására a testnedvek beáramlanak a középfül üregrendszerébe, kitöltve annak minden zegét-zugát.

A középfülben felhalmozódó folyadék a hangvezető rendszer működését akadályozza.

Máris kézenfekvő a magyarázata a tartósan hurutos gyermek halláscsökkenésének.

Amennyiben hosszú időn át rejtve marad a folyadékgyülem a fülben, akkor nehezen eltávolítható, nyákos masszává válik, ami tartós fülbetegség és halláscsökkenés forrása lehet. Ez azért is veszélyes, mert rendkívül tünetszegény: Ha nem gondolunk rá, és nem is keressük céltudatosan, lehet, hogy nem derül fény rá.

Ez a fülbetegség ugyanis nem jár lázzal, nem jár fülfájdalommal, és a fellépő halláscsökkenés is csak nagyon „éber” szülők számára egyértelmű. A középfülben levő váladék ugyanis ebben a stádiumban nem tartalmaz kórokozókat, sterilnek mondható.

A folyadékgyülem a dobüregben a fülkürt elzáródásának következménye, szinte egyszerű fizikai történés.

Más a helyzet akkor, ha az elzáródott fülkürt egy nyelőmozdulatra mégis kinyílik (…)

(…) és az orrüregből baktériumokkal teli váladék szippantódik a középfülbe:

Az ott levő, addig még gyulladásmentes folyadék befertőződik, és a fájdalmas, lázzal járó középfülgyulladás drámai gyorsasággal, akár órák alatt kialakul. Ilyenkor észleljük, hogy az előző nap még egészségesnek vélt dobhártya másnap már magától kilyukad. Az előző éjszakát pedig átvirrasztotta a család a fülfájdalom és a láz miatt…

Ha a dobhártya magától fakad ki, akkor nehezen gyógyul be:

Sőt az is előfordul, hogy be sem gyógyul.

Tévhit, miszerint meg kell várni, hogy magától átszakadjon. Ha a gyermeknek heves fülfájdalma, magas láza van, az gyors szakorvosi megítélést és beavatkozást tesz szükségessé. Egy gennyel teli dobüreg esetén a dobhártya felszúrása előtt is lehet érzésteleníteni, sőt bódítani, és utána a fülfájdalom azonnal megszűnik. A fertőzött váladék kiürül, és nem károsítja a középfül üregrendszerét.

A váladék kiürülése akkor igazán tökéletes, ha leszívással fokozzuk az eltávolítását. A módszer birtokában számtalan, addig kezelhetetlen fülfolyás meggyógyulhat.